A személyiség hálójában: Demokrácián innen – nevelésen túl
DOI:
https://doi.org/10.14232/kulonbseg.2014.14.1.161Absztrakt
A tanulmány John Dewey demokráciaértelmezésének rekonstrukcióját kívánja adni, melynek célja elsősorban figyelemfelhívás arra, hogy napjaink globálissá vált világában a demokrácia fogalma etikai értelemben a személyesség szintjén újraértelmezésre szorul. Az alapprobléma, hogy gigaméretű gazdasági-technológiai tendenciák a közösségi szokások hagyományos érvényével szemben, szubkultúrák „virtuális” érintkezéseinek egyre szélesebb szinten teret engednek, ezáltal elmozdítva mindazon identitásbéli mezsgyeköveket, amelyeket az egyén közösségének tagjaként eleddig figyelembe vehetett.
Dewey nevelés- és társadalomkoncepciója jól használhatók ezen változásokra válaszul, amiképpen a demokrácia nyitottságát teszi meg mércéül a személyiség kibontakozásának, így a közösségi élet valódi lehetőségeit tárva fel anélkül, hogy zárt csoportok sajátos törvényszerűségei gúzsban tartanák azt. Dewey demokráciafogalmának posztmodern kontextusba való ültetésének vállalkozása nyomatékot ad a nevelés funkciójának is egyúttal, hogy kitüntetett jelentőséggel kezelje az interszubjektivitás társadalmi hatásait, vagyis a demokratikus társadalmi berendezkedés perspektívái az egyén maximális képességeinek fejlesztését tükrözze. Ez annyit jelent, hogy a személyesség határozza meg az individualitás kibontakozásának gyakorlati lehetőségeit a pusztán társadalmi rendszer által nyújtott kereteivel szemben. Ily módon a személyiség képessé válik interszubjektív dinamikájával az egyéni képességek igényeit folytonosan az érvényesülés szintjén tartani, indirektté redukálva a politika befolyását, amely változó érdekcsoportok hatalmi hangulatához kötött.