A szórakozás bölcsessége?
DOI:
https://doi.org/10.14232/kulonbseg.2015.15.1.174Absztrakt
Ha tényleg magunkra gondolnánk, anélkül, hogy elfordítanánk tekintetünket a halálról, ami életünk végén, sőt annak minden pillanatában jelen van, akkor szinte lebénítana minket a semmi homályos káprázata. Biztos halálunk gondolata vitathatatlanná tenné életünk jelentéktelenségének és abszurditásának az érzését. Ezért minden jó, ami szórakoztat minket, vagyis elvonja a figyelmünket állapotunk igazságának felfogásától. Az úgymond frivol szórakozások, mint például a vadászat vagy a játék nem kevésbé szükségesek, mint az olyan komolynak mondott foglalatosságok, mint a matematikával való foglalkozás vagy az uralkodás egy nép fölött. És még a Király állapota se lenne irigylésre méltó a sokféle és kifinomult udvari szórakozás nélkül.