Leibniz és a jog. Áttekintés az életmű jogi vonatkozásairól, és annak újabb szakirodalmáról
DOI:
https://doi.org/10.14232/kulonbseg.2017.17.1.218Kulcsszavak:
Leibniz, jogtudomány, jogász, természetjog, politikai teológiaAbsztrakt
Overview-jellegű tanulmányom egyik célja Leibniz jogtudományi jelentőségének méltatása. A másik célom pedig az, hogy néhány jogi-jogtudományi utalást feltárjak az életműben. A tanulmány hangsúlyait elsősorban a fiatalkori par excellence jogi műveire helyezem. Az életmű többi részét az inkább olyan népszerű Leibniz munkák reprezentálják majd, mint a Monadológia vagy az Újabb értekezés.
Mindezekre munkákra a mind eddiginél gazdagabb szakirodalom prizmáján keresztül igyekszem tekinteni. Először tehát bemutatom Leibnizet mint joghallgató és pályakezdő jogászt. Ezután három filozófus interpretációját veszem szemügyre, azt a kérdést nekik szögezve, hogy a filozófiai értelmezés során vajon mennyire vetnek számot Leibniz jogi hátterével. Az ezt követő két pontban először felvázolom Lebniz nem túl markáns, de klasszikus, természetjogászi portréját, majd pedig elvetek egy erőteljes vonalakkal megrajzolt, és kifejezetten rossz, „politikai teológiai” olvasatot. Az áttekintésem lezárásaként az újabb Leibniz-interpretációk közül tallózok, főként azokat előtérbe helyezve, amelyek a fiatalkori írásoknak adnak új, akár a kortárs jogelméletben is használható értelmet.