Stílus-e még "maga az ember"?

A stílus-identifikálás kísérlete és az ECO-elv

Absztrakt

Több mint két és fél évszázaddal ezelőtt (1753) született Buffon tézise: „A stílus maga az ember.” Az is megvan már több mint fél évszázada (1964), hogy Deleuze kijelentette: „A stílus nem az ember maga, a stílus önmaga lényege.” Ezek a tételek egy különös út elejét és végét jelképezik. Ezen az úton két fogalom találkozott időről időre: a „stílusról” és az „önmagáról” szóló elképzelés. Írásom előbb bemutatja a „stílus–önmaga”-viszony útjának fő állomásait. Úgy vélem, a modernitástól a posztmodern korig tartó időben négy változat, négy találkozási pont fedezhető fel ezen az úton (monomorf, kriptomorf, pszeudomorf, heteromof változat). Írásom második részében a mellett érvelek, hogy a jelenben, amelyet több filozófus „transzmodern” kornak hív, Buffon tézise újraértelmezhető. Van hát egy új változat, amit polimorf relációnak hívok, és ez lehet az ötödik találkozási pont a „stílus” és az „önmaga” közt.