A cogito-érv mint első alapelv

Karteziánus dilemmák a 17. századi Erdélyben

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.14232/kulonbseg.2023.23.1.324

Kulcsszavak:

Descartes, kartezianizmus, Erdély, cogito, első alapelv

Absztrakt

A tanulmány elemzésének forrásai Pósaházi János Syllabus (Kolozsvár 1685) című művében kifejtett Descartes-kritikája és az arra válaszként íródott, ismeretlen szerzőtől származó Vindiciae című kézirat. Pósaházi az általa bírálat alá vett 32 karteziánus kijelentés (45-76. kijelentések) közül a 68. pont alatt az ellen érvel, hogy a cogito-érv a filozófia első alapelvéül szolgálhat. Érvelése szerint ha meg is engedjük a cogito-érv konkluzivitását (amit más helyeken kifejezetten tagad), az akkor sem lehet a filozófia első alapelve, mert érvényessége más, azt megelőző alapelveken nyugszik. Az ismeretlen szerző válasza szerint azonban éppen a cogito-érvvel szembenálló bármely más rivális alapelv szorul a cogito előzetes belátására, így Descartes helyesen tekintette ezt az elvet a filozófiai első alapelvének.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Információk a szerzőről

Simon József, Szegedi Tudományegyetem

az SZTE BTK Filozófia Tanszék habilitált docense. Főbb érdeklődési területei a skolasztikus, reneszánsz és kora újkori filozófiatörténet, különös tekintettel a 16-17. századi magyar filozófiatörténetére. Jelenleg „A magyar filozófia története a korai újkorban (1570-1710)” című számú OTKA-projekt (NKFIH-OTKA 137963) vezető kutatója.

Downloads

Megjelent

2024-03-18

Hogyan kell idézni

Simon, J. (2024). A cogito-érv mint első alapelv: Karteziánus dilemmák a 17. századi Erdélyben. KÜLÖNBSÉG (Difference), 23(1), 89–101. https://doi.org/10.14232/kulonbseg.2023.23.1.324

Folyóirat szám

Rovat

Kora újkori magyar filozófiatörténet

Funding data