Objektív vs személyes tudás: A tudásra jutás és igazolás kérdése Polányi Mihály filozófiájában
DOI:
https://doi.org/10.14232/kulonbseg.2014.14.1.153Absztrakt
Polányi Mihály határozottan támadja a tudást objektív alapon definiáló és egyben annak ezen az alapon igazolást kereső programjait. Számára a tudásra jutás és egyben a tudás igazolása a személyes dimenzióban magyarázható, nem beszélhetünk tudásról személy nélkül. Ha a megismerő tudásának végső alapjait kutatja, a személyes bizalom aktusához érkezik el. Az igazolás végső lehetősége nem más, mint a ’mert, úgy hiszem’ félmondat. Polányi Mihály a személyeset azonban élesen megkülönbözteti a szubjektívtól, mert míg a személyes tudás igazságra, a szubjektív tévedésre vezet. A személyes tudás két pólust kapcsol össze, egyfelől egyén belső világát másfelől pedig a külső valóságot. Ez az összekapcsolás az, amely megóvja a tudást a szubjektivitástól.
Az ebben a keretben létrejövő tudás felelősségteljes döntés, amely az egyén szubjektív meglátásait a mindenki számára megismerhető valósághoz kapcsolja és ezzel személyes tudássá formálja. Jelen cikk a Polányi-féle igazságfogalom részletes bemutatása után, más igazságfogalmakkal (igazság koherencia-, korrespondencia- elmélete és a Taski-féle szemantikai elképzelés) való kapcsolatát tekinti át.